fbpx
Zsolnay Negyed Gyugyi kiállítás
Gyugyi kiállítás

Zsolnay Negyed

Adminisztrátor

Zsolnay Negyed

A Zsolnay Negyed Pécs ékkövévé nőtte ki magát, egy új, különleges, Európában is szinte példa nélküli kulturális és művészeti bázissá válva.

Magyarország dél-dunántúli régiójában, lankás dombok és zöldellő erdők között fekszik Pécs. A mediterrán hangulatú város 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, és mondhatjuk, hogy ma is az. A város megannyi látnivalója közül kiemelkedik a 2014-ben hungarikummá nyilvánított Zsolnay Kulturális Negyed.

Zsolnay Negyed – a Zsolnay család

Itt élt és alkotott a porcelángyártásról ismert Zsolnay család a XIX-XX. században. Világhírű kerámiagyáruk területén új tartalommal, méltó módon él tovább a Zsolnay örökség egy gyönyörűen felújított, 5 hektáros területen. Összesen 15 védett műemléképület és 88 köztéri Zsolnay-szobor díszíti a festői parkokat, sétányokat. A Negyed minden apró négyzetmétere megannyi látnivalót rejt magában, nem beszélve a hangulatos kávézókról, kézműves boltokról és magas minőségű éttermekről. 

Zsolnay Negyed kiállításai

1. Míves negyed a Zsolnay Negyedben

A Míves negyedben található a Zsolnay családdal és történetével kapcsolatos kiállítás, Winkler Barnabás egyedülálló Rózsaszín Zsolnay kiállítása, valamint a Sikorski-házban kiállított Gyugyi-gyűjtemény.

Ezekhez kapcsolódik a Zsolnay-mauzóleum, amelyhez egy látogatói sétaúton keresztül lehet eljutni. A mauzóleum tulajdonképpen a negyed összefüggő területén kívülre esik.

zsolnay negyed mauzóleum
Zsolnay-mauzóleum

A gyár jelenlegi termékeit egy mintabolt mutatja be, amelyhez tartozik egy kávézó is. Az épületegyüttesben ezen kívül helyet kapott egy rendezvényterem, egy étterem, egy bortrezor, valamint ide került az Inkubátorház is.

A Míves negyedben lévő képző- és iparművészek, kézművesek üzletei a Kéz-művész utca mentén helyezkednek el.

2. Alkotó negyed a Zsolnay Negyedben

Az Alkotó Negyed központi épületegyüttese a volt pirogránit üzem. Ebben kapott helyet a Pécsi Ifjúsági Központ Ifjúsági Háza rendezvényterekkel és kapcsolódó vendéglátóhelyekkel. A negyed főtere a Pirogránit tér, amelynek egyik dísze a “cifra kémény”. Ezen a téren állítottak fel 2013 januárjában polimer panelekből egy korcsolyapályát. A Zsolnay fesztiválok idején illetve egyéb rendezvényekhez ideiglenes színpadot szoktak állítani a Pirogránit téren.

 cifra kémény
“cifra kémény”

3. Gyermek és családi negyed a Zsolnay Negyedben

A gyermek és családi negyedben található az interaktív tudományos-technikai kiállítás, a Planetárium, valamint a Pécsi Galéria. A negyed északnyugati részén található az úgynevezett “Zöld Ház”, amely a Bóbita Bábszínház és bábmúzeum épülete. Az épületek között kialakítottak egy szabadtéri színpadot és egyéb játszótereket és sportpályákat.

4. Egyetemi negyed a Zsolnay Negyedben

Az Egyetemi Negyedben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, a Bölcsészettudományi Kar Kommunikációs és Médiatudományi Tanszéke és a Szociológia Tanszék kapott helyet. Az egyetemi oktatáshoz szükséges termek, műhelyek, illetve menza mellett itt található a Janus Egyetemi Színpad is.

Pécsi Tudományegyetem
Pécsi Tudományegyetem

A Zsolnay Negyed története

Pécs az „Európa Kulturális Fővárosa” cím elnyerésével kiemelkedő lehetőséget kapott az Európai Unió támogatásával a város kulturális, szellemi és művészeti életében meghatározó beruházások megvalósítására.

E projekt keretében jött létre a Zsolnay Kulturális Negyed, mely végső formáját 2011 decemberére nyerte el. A 11 milliárd forintos beruházás során felújították a Zsolnay család egykori gyárépületeinek és lakhelyének területét, mely Közép-Európa legnagyobb ipariműemlék-rekonstrukciója volt. Ennek eredményeként 5 hektáron 40 ezer négyzetméternyi épület felújításával Magyarország egyik legnagyobb kulturális központja jött létre.

A kivitelezés 2009-ben kezdődött, az egyes épületek átadása 2010 nyarától folyamatos.

Zsolnay Negyed, mint hungarikum

A Zsolnay Kulturális Negyedet turisták ezrei keresik fel a világ minden pontjáról, hiszen a XIX. századi magyar iparművészeti kultúra kibontakozásában és Pécs modernkori városfejlődésében meghatározó jelentőséggel bírt a Zsolnay gyár, annak ipari, művészeti, kulturális kisugárzása és öröksége. A különféle kulturális, közművelődési, szórakoztató, gasztronómiai és oktatási funkciók ide telepítésével pedig egy pezsgő kulturális negyeddé vált a terület. Sőt, kimagasló építészeti és ipartörténeti jelentősége, egyedülálló komplexitása elismeréseként 2014. május 16-án a hungarikumok listájára is felkerült a Zsolnay Negyed.

Zsolnay Gyár és család

A Zsolnay-gyár története 1851-re nyúlik vissza. Ebben az évben vette meg idősebb Zsolnay Miklós az első telket, rajta a téglaégetővel és agyagbányával, miután Ignác fia egy évet töltött Lukafán, hogy elsajátítsa az agyagáruk gyártását.

A Zsolnay gyáralapítás időszaka

A Zsolnay-gyár története 1851-re nyúlik vissza. Ebben az évben vette meg idősebb Zsolnay Miklós az első telket, rajta a téglaégetővel és agyagbányával, miután Ignác fia egy évet töltött Lukafán, hogy elsajátítsa az agyagáruk gyártását. 1853-ban megkezdődött a gyártás a Zsolnay-féle manufaktúrában, a már engedéllyel működő gyárat Zsolnay Miklós 1853. április 25-én íratta át fia, Zsolnay Ignác nevére.
Ignác évekig lelkesen vezette a kis üzemet, ugyanakkor anyagi nehézségei miatt kereskedő öccse, Zsolnay Vilmos (1828-1900) hitelekkel támogatta, majd csendestársként lépett az üzletbe, hogy kisegítse testvérét, de egy év elteltével Ignác elhagyta az országot, így Vilmosra maradt a vállalkozás.

Zsolnay Vilmos

zsolnay negyed - zsolnay vilmos
Zsolnay Vilmos

 Zsolnay Vilmos (1828-1900) harminchét évesen, képzettség és szaktudás nélkül vette át a kis üzem vezetését 1865-ben. Előtte tanulmányait Bécsben végezte, majd német városokban dolgozott kereskedő segédként. Fiatal korában művészi ambíciókat dédelgetett magában, ügyesen festett és rajzolt, szülei rábeszélésére azonban a kereskedői pályára lépett. 

Édesanyja, Ballay Teréz volt Zsolnay Vilmos legnagyobb cinkosa, segítsége, akire mindig számíthatott. Rendkívül jó viszonyban voltak; az édesanyja Vilmos bizalmasa és támasza volt. 
Vilmosnak nem volt szaktudása, így mások segítségére szorult a kezdeti időszakban: a főként külföldről érkezett munkásoknak lakásokat épített a gyár körüli utcákban a mai Felsővámház, Major, Felső -és Alsóbalokány utcák környékén, illetve a most Boltok Utcája néhány épületében is. Zsolnay Vilmos hamar rájött arra, hogy kis üzemét csak akkor viheti sikerre, ha folyamatosan és nagy léptékben fejleszti. Minden üzleti lépése az üzem fejlesztését volt hivatott segíteni. Szüksége volt anyagi és szellemi tőkére. Képezte magát, hiszen a kerámia ismeretlen terület volt számára.

A Zsolnay gyár fejlődése

Zsolnay Vilmos hamar felismerte az igényeket és a kerámia ipar minden területén innovatív megoldásokkal és saját találmányaival vívott ki pozíciókat. Az egyszerű fazekasság nem elégítette ki, kezdetektől fogva többre vágyott. Eleinte a helyi anyagokat keverte más területről érkezőkkel, igyekezett mindennek megtalálnia a készítési receptjét, szerette volna maga elkészíteni a szükséges anyagokat. Számításaival, feljegyzéseivel a tetőtéri dolgozószobájában foglalkozott. 

Az üzem eleinte 20-25 emberrel működött, melyet 1871-ig idegen ajkú – elsősorban német – műszakvezetők irányítottak. Sokat tanult tőlük Zsolnay, de főként csalódással értek véget az együttműködési kísérletek. Vilmos felismerte, hogy eredményt folyamatos kutatással, fejlesztéssel és magas minőséggel lehet elérni, ezért célja a különleges igényű díszmű-gyártás lett.
1868-ban a gyárnak még csak két osztálya volt, a samott és a kőcserép gyár, az utóbbiban fajanszot is gyártottak. 1895-ben a kőcserép részleg kettévált keménycserép (fajansz) és porcelángyárra. 1885-ben létesült a csőgyár, 1886-ban a kályhagyár, 1895-ben a pirogránit gyár.
A szakképzett munkaerő biztosítására Zsolnay Vilmos iskolát állított fel a gyáron belül, amelynek tanulói jórészt a munkások fiaiból kerültek ki. A munkások nem ritkán nemzedékeken keresztül dolgoztak a Zsolnay gyárban. 
A kezdetben pár embert foglalkoztató kis manufaktúrát Zsolnay Vilmos a századfordulóra az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámia üzemévé fejlesztette, ahol közel hétszáz ember dolgozott. Az addig vezető sikerekben nagy szerepe volt Zsolnay Vilmos kemény munkájának.

Fontos állomások a Zsolnay gyár életében

A bécsi világkiállítás sikert hozott 1873-ban. A szakmai zsűrit elkáprázatta a pécsi fazekasmester termékpalettája, melyet nagy bronzéremmel és elismerő oklevéllel jutalmaztak, míg a király a Ferencz József-renddel tüntette ki. Megnyíltak a nemzetközi piacok, s a bécsi világkiállításon szerzett tapasztalatai indították el a magastüzű mázakkal való kísérletezés irányába Vilmost. 
Innen már nem volt megállás.

Zsolnay Vilmos találmánya a porcelánfajansz

A folyton a laborban szorgoskodó Zsolnay Vilmos, máz- és masszakísérleteiből születik első kerámiatalálmánya, a porcelánfajansz technika, amit használati és dísztárgyak készítéséhez egyaránt alkalmaztak. A fajansz olyan mázzal dekorált tárgy, amelynek a nedvszívó képessége 5-10%. A porcelán egy 0,5 %-os nedvszívó képességgel bíró anyag, amire festékkel dekoráltak. Zsolnay Vilmos porcelánfajansz találmányának érdekessége abban áll, hogy a korábban létező porcelán technikával előállított testre fajansz technikával dekorált (tehát porcelánt festék helyett mázzal). A tárgy anyagát a mázzal és a rá felrakott színekkel az ú.n. Scharffeuer – az igen magas hőfokon történő – égetéssel dolgozták eggyé. 

Az ólommentesség bizonyítása

Az 1878-as párizsi világkiállításon már ezekkel a termékekkel jelent meg. A szakavatott zsűri nem hitt a szemének: kétséggel fogadták, hogy ólom- és bóraxmentes mázakkal készültek a tárgyak. Zsolnay Miklós (Zsolnay Vilmos fia) fiatalos lendülettel vágott földhöz egy kiállított darabot, hogy cserepeit vegyelemzés céljából átnyújthassa a kételkedő bizottságnak. Csak behatós kémiai vizsgálatok után fogadták el, hogy a Zsolnay gyár által használt máz valóban ólommentes. Az elismerés nem maradt el: aranyéremmel és a Francia Becsületrenddel jutalmazták Zsolnay Vilmost.

Az új technika utat nyitott termékei művészi színvonalának fejlesztéséhez és sajátos stílusának kialakításához. Ez a stílus a magyaros motívumok mellett döntően a perzsa és az izniki (török) kerámia hatását tükrözte és Zsolnay Júlia (Zsolnay Vilmos lánya) tervezőmunkáján alapult. 

Zsolnay gyár védjegye

A porcelánfajansz technika megszületése idején, 1877-ben tervezte Zsolnay Júlia azt a védjegyet, amely évtizedekig a gyár népszerűsítését szolgálta. Az öt torony mellett, amely Pécs német nevére utalt (Fünfkirchen) a három betű a három testvér (Teréz, Júlia és Miklós) nevének kezdőbetűje volt.

zsolnay gyár védjegye
zsolnay gyár védjegy

„Nem ösztökélt soha nyerészkedés vagy becsvágy. Jól tudod, hogy nem vágyom sem pénzre, sem egyébre. Belső kényszer sarkall munkára és alkotásra, mindig ez jelentette számomra az életet.” (Zsolnay Vilmos fivéréhez, Ignáchoz írt leveléből)

A pirogránit és az eozin technika

A pirogránit Zsolnay Vilmos találmánya, amely az építészeti kerámia anyagának folyamatos fejlesztése révén jött létre, kifejezetten azért, hogy a költséges kőfaragványokat kiváltsa a historizáló épületek homlokzatán. Magas hőfokon égetett építészeti kerámia, amelynek szemcsés, homokkőre emlékeztető a szerkezete. Mázatlanul vagy különféle mázakkal (majolika-, eozin-, sómáz) jól alkalmazható kül- és belterekben egyaránt. A pécsi Zsolnay gyárban 1895-ben létesült a Pirogránit üzem.

Az eozin a perzsák által a VII. században már alkalmazott redukált pasztás lüszter technikára alapul. Valójában tehát nem új találmányról, hanem egy jelentős múltra visszatekintő eljárásnak a továbbfejlesztéséről van szó, amelynek során Zsolnay Vilmos a változatok egyedülálló gazdagságát dolgozta ki. 

A 19. század vége

Zsolnay-gyár munkája a 19. század utolsó éveiben, a szecesszió időszakában teljesedett ki. Ekkoriban a 9 óriás és 15 kis kemencével dolgozó gyár több mint 700 munkást alkalmazott. Nem csupán egykori falusi fazekasok dolgoztak itt, hanem cseh, német, morva szakemberek és azok gyermekei is, akik itt voltak tanoncok. 
A Zsolnay műtárgyak számos nemzetközi kiállításon vettek részt és nyertek díjakat. A saját kereskedelmi képviseletek, piaci kapcsolatok, szilárd szakmai, társadalmi megbecsülés jellemezte ezt az időszakot, ami azonban már Miklós nevéhez fűződik.

Zsolnay Miklós a gyár élén

Zsolnay Vilmos 1900-ban bekövetkezett halála után fia, Zsolnay Miklós került a gyár élére, aki cégvezetőként elsősorban az üzletkötéssel foglalkozott. Jó megjelenésű, rendkívül művelt, több nyelven beszélő, kellemes társasági ember volt, aki kitűnő kapcsolatokkal rendelkezett. Hihetetlen energiáját megosztotta a cég vezetése és számos más tevékenysége között. Nevéhez a gyár igen jelentős üzletkötései és beruházásai fűződnek, nem beszélve a Zsolnay fénykoráról, melyet részben a jó üzleti érzékkel megáldott örökösnek köszönhet. Sikere csúcsának az 1907-es Országos Kiállítás megrendezése tekinthető. 

Párizsi Világkiállítás

1900-ban a Párizsi Világkiállításon a pécsi Zsolnay gyár teljesen új kollekcióval mutatkozott be. Új művekkel érkeztek, melyek a közönség igényeit nem kiszolgálni, hanem átformálni akarták. A több színnel festett, különböző technikával készült szecessziós Zsolnay díszedények osztatlan elismerést arattak. A szecesszió arra törekszik, hogy a történeti múlttól elszakadva új, a modern élet lendületét híven kifejező formákat teremtsen; szabadon áramló formáihoz a növényvilág stilizált motívumait felhasználva.

Miklós tekintélyes jövedelmének nagy részét közcélokra fordította. Irányítása alatt a hangsúly az építészeti kerámia és a szigetelő gyártására került. Bár ő volt az, aki az 1900-as párizsi világkiállítás előkészületei kapcsán fiatal iparművészeket hívott a szecessziós stílus meghonosítására, józanul felmérte a díszművek iránti kereslet csökkenését. 

Zsolnay Miklós jelentősége

Zsolnay Miklós irányítása alatt a pécsi és a pesti Zsolnay gyár a porcelángyártást kivéve a kerámiaipar minden területén vezető pozíciót vívott ki az Osztrák-Magyar Monarchiában. Gyártottak kályhacsempét, samott és keramit téglát, burkolólapot, építészeti kerámiát, kőagyag csatornázási csövet, porcelánszigetelőt, használati edényeket, egészségügyi árut és természetesen a művészi értékű porcelánfajansz és eozin díszedényeket, amelyek a márka megjelenítői voltak.

Zsolnay Miklós elérte minden fontos célját: a versenytársakat felvásárolta és a piacon vezető szerepre tett szert, a fejlesztéshez szükséges tőkét saját erőből biztosította és megőrizte a vállalkozást a család tulajdonában.

Ez egyúttal azt jelentette, hogy mindenkinek megvolt a maga feladata, a családtagok alárendelték magánéletüket a közös céloknak.

Miklós irányítása alatt kezdte meg munkáját az unokák nemzedéke. Zsolnay Vilmos unokái közül elsőként Mattyasovszky Zsolnay Tibor lépett a gyár kötelékébe 1905-ben. 1907-től Mattyasovszky Zsolnay Zsolt vegyészként kezdte meg pályafutását. Sikorski Zsolnay Miklós édesapja kívánságára építészmérnöki diplomát szerzett és a pirogránit üzemben dolgozott.

Mauzóleum

A Zsolnay Mauzóleumot a gyáralapító Zsolnay Vilmos 1900-ban bekövetkezett halála után fia, Miklós emeltette, Zsolnay Vilmos veje, Sikorski Tádé építész tervei alapján a gyárral közvetlenül határos magaslaton. Az építkezést és a környezet kialakítását 1901-ben kezdték el. Az épület 1913-ig tartó építésében a gyár valamennyi munkása részt vett, a legapróbb részletekig mindent ők maguk készítettek. Méltó tisztelgés a Nagy Fazekasmester szelleme előtt, és pompás összegzése mindannak, amit a Zsolnay Gyár megálmodott és készített.

Legújabb cikkeink

Ha tetszett cikkünk, megköszönjük, ha megosztod ismerőseiddel! :)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on tumblr
Tumblr

Felhasználási Feltételek | Adatkezelési Tájékoztató | Támogatóink | Impresszum | Médiaajánlat