fbpx
dzsámi pécs
dzsámi pécs

Pécs dzsámi

Adminisztrátor

Pécs dzsámi

A Pécs főterén álló Gázi Kászim pasa dzsámija, hivatalos nevén Gyertyaszentelő Boldogasszony templom, hétköznapi nevén pécsi dzsámi, hazánk egyedülálló török kori műemléke. Egyben magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása.

dzsámi pécs
pécs dzsámi

Az eredeti középkori katolikus templom köveit felhasználva a törökök dzsámivá alakították az épületet, mely időszak nyomait gyönyörűen mutatja be a mai templom. Jelenlegi formájában egy új, modern kori résszel bővülve, kelet és nyugat, különböző vallások találkozásának igéző helyszíneként a város egyik ikonikus épülete, jelenleg római katolikus templom. Eredeti mérete hosszában és szélességében száz lépés.

A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. Megcsodálható a szépen díszített, Mekka irányába tájolt imafülke, a mihrab, és egyes falrészeken fölfedezhetjük a Korán kalligrafikus sorait. A sekrestyék szomszédságában láthatók a Gázi Kászim pasa egykori fürdőjében használatos mosómedencék.

A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.

pécs dzsámi
pécs dzsámi

A pécs dzsámi fekvése

A templom a város centrumában, a Széchenyi téren helyezkedik el, a tér legmagasabb pontján áll, mintegy uralva azt. A hatást fokozza, hogy az észak-déli tájolású térhez képest ferdén áll a Mekka felé tájolt épület.

A pécs dzsámi története

Az 1939-ben végzett felújításkor tárták fel a 215-ben Sopianae-ben állomásozó Legio I Adiutrix oltárkövét, egy szobormaradványt és néhány római sírt is.

Szent Bertalan-templom

A Szent Bertalan-templom építésének időpontja bizonytalan: legvalószínűbb, hogy Bertalan püspök kezdte el építeni a 13. század első felében, II. András király uralkodása idején. A Magyarországon ritkaságszámba menő elnevezést valószínűleg a keresztes hadjáratból visszatérő II. András királytól elnyert és itt elhelyezett Szent Bertalan-ereklye után kapta. A templom hajója ekkor 30 méter hosszú és 10 méter széles volt síkfödémmel. Torony nyomai nincsenek.

A 14. században a templomot kibővítették, a főhomlokzat délnyugati részére sarokpillérekkel megerősített saroktorony került. A szentély keleti irányban kb. 5 méterrel ki lett bővítve, összesen 37 méterre növelve a templom hosszát. A korábbi síkfödémet dongaboltozat váltotta fel.

A 15. század végén reneszánsz stílusban jelentősen kibővítették a templomot: a főhajó mellett pilléres rendszerrel két mellékhajót kapott, a szentély félköríves lett. Feltehetően ekkor épült meg a gyűjtő csontház is. Az épület ekkor kb. 40 méter hosszú és 20 méter széles volt, a székesegyház utáni második legnagyobb a városban.

Az 1543-as török bevonulás után a templomot egy ideig kettéosztva használták, a főhajót kettéosztó falazás nyomai a mai napig megmaradtak.

A dzsámi a török korban

A 16. század második felében, feltehetően az 1560-as években (más források szerint már 1543 és 1546 között) a templomot lebontották, és a köveiből építették fel a jelenleg is álló dzsámit. A néphiedelem szerint nem csak a köveket adta a templom, hanem az építkezést a templomban álló kincsekből finanszírozták.

Az 1660-as években Evlija Cselebi, a neves török utazó is elragadtatással írt róla. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett. A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű dobon nyugvó kupola fed. A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás fölött két sorban 4-4, illetve 3-3 szamárhátíves ablak van. A dzsámi eredeti bejárata az északnyugati oldalon volt. Ezen az oldalon volt a lépcsőfeljárat is, mellyel a karzatra lehetett jutni – nők csak lefátyolozva, a karzaton tartózkodhattak. A dzsámi délnyugati oldalán a középkori templom alapfalaiba beépülve állt a minaret.

A templom belsejében, a megmaradt vakolatrészeken jól látható a török díszítés, a Korán feliratok. A török szószék és a nők karzata sajnos az idők folyamán elpusztult, és nem teljesen hiteles az imafülke (mihráb) jelenlegi képe sem. A sekrestyék előtt álló két török mosdómedence (ma szenteltvíztartó) az egykor a templom mellett álló – azóta elpusztult – Gázi Kászim pasa fürdőjéből került ide.

pécs dzsámi
pécs dzsámi

A dzsámi a török után

A török felszabadító harcokat a dzsámi aránylag szerencsésen átvészelte, csak a minaret egy része omlott le – ezt 1766-ban lebontották. A templom a jezsuita rend tulajdona lett. 1692-ben a templomban tette a város vezetősége a fogadalmat, hogy a városban csak katolikusok élhetnek (1704-ben emiatt a rácok betörtek a városba, a templomot is megrongálták). Kisebb ideiglenes módosítások után az első komolyabb átépítés 1702-ben volt, amikor keresztény templommá alakították át. Az északi részén kápolnát, tornyot, sekrestyét és kriptát, a déli részén portikuszos bejáratot építettek. Berendezései barokk ill. rokokó stílusúak voltak.

A következő jelentős átalakítás 1766–70-ben történt, Procopius jezsuita szerzetes tervezésével, a pécsi Frühweiss és Birisics családok anyagi támogatásával. Ekkor bontották le a minaretet, melynek helyére zömök torony épült. A jezsuita rendházat (Mai Nagy Lajos Gimnázium) meghosszabbították, és boltíves aluljáróval kötötték össze a templommal, melyet 1864-ben bontottak le. Szintén ekkor bontották el az északi főfalat, melyhez kupolát toldottak, ehhez pedig a kolostorboltozatos Alajos kápolna csatlakozott, míg nyugaton sekrestye kapott helyet. További módosítás volt, hogy a tér felé néző oldalon barokk stílusú előcsarnok épült – ez a 15 méter széles lépcsős feljáró 1939-ig állt. 1967-ben épült ki a templom alatti kriptarendszer.

1773-ban a jezsuita rendet feloszlatták. A templom a kincstár tulajdona lett, majd 1780-ban, a város autonómiájának elnyerésétől a város tulajdona lett. A korábbi orgonát a Havihegyi kápolnába vitték (mely a tűzvészben elpusztult), helyette új orgona került. A kupola festményeit Graits Endre készítette, a födémet felmagasították, és vörösréz lapokkal fedték le.

Az utolsó nagy átalakítást 1939-ben végezték Körmendy Nándor tervei alapján. Lebontották a barokk tornyot és a lépcsősort, helyére a félkör alakú északnyugati toldást építettek egy új Angster-orgonával. 8 évvel később Gebauer Ernő freskókat készített az épületrész falára. A kupolát 1956-ban firenzei típusú félgömbbé alakították át (mely az eredeti török állapotokhoz is jobban hasonlít).

Fűtésrendszere 2018 óta a pécsi távhőre van kötve

Legújabb cikkeink

Ha tetszett cikkünk, megköszönjük, ha megosztod ismerőseiddel! :)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on tumblr
Tumblr

Felhasználási Feltételek | Adatkezelési Tájékoztató | Támogatóink | Impresszum | Médiaajánlat