alvászavarok okai
alvászavarok

Alvászavarok egyik fajtája a hiperszomnia

Adminisztrátor

Szerkesztő

Megosztások

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on tumblr
Tumblr

Alvászavarok: A hiperszomnia – a fokozott alváskésztetés – általában az álmatlanság illetve az elégtelen alvás következményeként jelenik meg napközben, de előfordulhat önálló jelenségként is. A depresszió bizonyos formáinál a társuló alvászavar elsődlegesen hiperszomnia. Gyakran észlelhető traumatikus események, megerőltető élethelyzet kapcsán, hogy a páciens, mintegy problémamegoldó stratégiaként az alvásba menekül.

Alvászavarok – narkolepszia

A narkolepszia – hirtelen, rohamszerűen, napközben jelentkező alváskésztetés egy meglehetősen ritka, azonban annál hírhedtebb alvászavar. Előfordulása kb. 0,02 % körüli, de rengeteg veszélyt rejt magában, és igen sok szenvedést okoz.

narkolepszia
alvászavarok hiperszomnia

A narkolepszia hátterében genetikai okokat valószínűsítenek. Négy tünet jellemző a narkolepsziában. Az első tünet a már említett rohamszerű elalvás, leggyakrabban valamely monoton cselekvés közben (akár járművezetés közben is!), a második tünet az úgynevezett kataplexia, amikor a páciens szintén hirtelen, rohamszerűen, tónustalanul összeesik, majd nem képes mozgatni végtagjait, vagy legalábbis izmai nagy részét. Ekkor is regisztrálható alvástevékenység az EEG-n, de a beteg általában tudatánál van és megéli lebénultságát. Ez a tünet leggyakrabban valamilyen érzelmi szempontból fokozott helyzetben jelenik meg. A harmadik tünet a fent említett bénultság elalvás előtt, vagy ébredés után. A negyedik tünet az elalvás, illetve felébredés körüli hallucinációk (érzékcsalódások: víziók, hanghallások stb.) megjelenése.

Légzéssel kapcsolatos alvászavar

A légzéssel kapcsolatos alvászavar általában hiperszomniaként jelentkezik, nappali álmosság, fáradtság jellemző, amit a betegek általában – helyesen – a nem kielégítő éjszakai alvásnak tulajdonítanak. Ezekben az esetekben, valamely testi oknál fogva (pl: elhízás, légúti izmok renyhesége, a légzőközpont csökkent működése stb.) átmenetileg meg-megszakad a légzés folyamata az éjszaka során, ami az agyi oxigénellátás jelentős csökkenéséhez vezet. A csökkent oxigénellátás egy idő után „alarmírozza” a páciens szervezetét és vagy teljes ébredés, vagy az előbb már említett mikroébredés létrejöttével ismét visszaáll a légzés. Ezek a gyakori felébredések, akár tudatosulnak akár nem, nappal jelentős fáradtsághoz, álmossághoz, teljesítménycsökkenéshez vezetnek. A hosszú évekig tartó, gyakori éjszakai légzésleállások elkerülhetetlen központi idegrendszeri és szervezeti károsodásokat is okozhatnak. Az éjszakai légzésleállásokra hajlamosíthat többek között a túlsúly, a magasvérnyomás-betegség, pajzsmirigy betegségek, felső légúti rendellenességek, fiatalkori horkolás, alkoholfogyasztás.

Az alvás-ébrenlét ciklusának zavarai

A cirkadián ritmus – alvás-ébrenlét ritmus zavara közé tartozik a jetlag jelenség, amely az időzónák átrepülésével kapcsolatban alakul ki. A szervezetnek alkalmazkodnia kell a belső biológiai óra átállításával az új időzónához. Az éjszakai műszakban, valamint a gyakori váltott műszakban dolgozók alvása is felborulhat, így a szokásos alvásidőben álmatlanság, a szokásos ébrenléti időben kínzó álmosság gyötörheti hosszú távon őket. Ennek komoly gyakorlati jelentősége a munkavégzés közben elkövetett hibákban rejlik, mind az egészségügyben, mind a közlekedésben, mind az iparban igen komoly következményekkel járva. Mind a három felsorolt területen általános az éjszakai, illetve a váltott műszak. A váltott műszakban, de még az állandó éjszakai műszakban dolgozóknak sem áll át teljes mértékben a belső napi ritmusuk és alvásszabályozásuk. Nappali alvásuk meglehetősen felületes és szaggatott, nem kielégítően pihentető.

Vannak emberek, akiknek belső alvás-ébrenlét szabályozásuk az átlaghoz képest „késik”. Ők azok, akik később lesznek álmosak és reggel később tudnak csak felkelni, illetve ennek fordítottja is előfordul, ahol a szabályozás „siet”. Ebben az esetben korai elalvás és korai ébredés jellemző. Mindkét változat típusos személyiségjegyekkel hozható többek között összefüggésbe és a tanult viselkedésnek, a szocializációnak is szerepet tulajdonítanak kialakulásában.

További cikkek az alvás fontossága témakörben:

Forrás: Az alvás

Legújabb cikkeink

Megosztások

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on tumblr
Tumblr

Felhasználási Feltételek | Adatkezelési Tájékoztató | Támogatóink | Impresszum | Médiaajánlat